Kineveztem októbert annak a hónapnak, amikor olyan itthon megtalálható könyveket olvasok, amelyek amolyan egyszer-olvasós thriller-krimi-akció kategóriába tartoznak. Ha pedig végeztem, új tulajdonost keresek nekik, kipucolom kicsit a könyvespolcom, új esélyt adok ezeknek a könyveknek, hadd élvezze más is.

Szóval az otkóber hónap mérlege 4 könyv:

1. Steve Berry: A borostyánszoba
   Izgalmas, fordulatos, történelmi. A könyv viszonylag sokáig tartogatott meglepetéseket, szerettem a történelmi utalásokat, szemléletes leírásokat. A főszereplők szerethetők, esendőek, akik be tudják látni (idővel) a hibáikat és a csavarok és bonyodalmak, amikbe belekeverednek, ráébresztik őket, mik az igazán fontos dolgok az életben. 6/10
   
2. Ken Follett: Papírpénz
   Az előszóban elhangzik, hogy ez a könyv a kevésbé jó Ken Follett történetek közé lett besorolva. Nem voltam tőle boldog, de nem tántorított el. És milyen jó, hogy kitartottam. Látszólag különálló, egymástól független történetek, amelyek egyidőben játszódnak le egy nap leforgása alatt, hogy a végére minden szál összeérjen és kiderüljön, hogy mindenkinek valahogy köze van a többiekhez. A középpontban pedig egy jó ki bűncselekmény áll, amely így vagy úgy, de minden szereplőt érint valamilyen szinten, valamilyen módon. Kedveltem, jó volt olvasni és a végére is tartogat csavart – amikor már azt gondolná az ember, hogy most már nagy csattanó nem jöhet, akkor nem várt módon arcul üt az utolsó pár esemény. 8/10
   
3. John Grisham: A halott üzlettárs
   Lendületes, jól megírt történet – nem is meglepő, hiszen a szerző közismert, olyan sikerekkel a hát mögött, mint A Pelikán-ügyirat és a Cég. A főszereplő egy ügyvéd, aki új életet akar kezdeni, ehhez pedig jól kidolgozott tervet készít és valósít meg, hogy aztán a bujkálás évei alatt gondosan megtervezze visszatérését – hogy ezúttal tényleg újrakezdje, tiszta lappal. Sodró sztori, ahol apránként bontakoznak ki a részletek, bár a lényeget már az elejétől tudjuk, a részletek teszik teljessé a történetet. És az utolsó oldalakon, amikor már csak a boldog levezetést várja az ember, egy utolsó gyomrost kap, ami tátott szájjal hagy és egyszerre bosszús és elismerően bólogat: micsoda húzás, jöhet a folytatás! 9/10
   
4. Keith Baker: Örökség
   Nem a legjobb, amit mostanában olvastam, nem lett a kedvencem. Az Angliában-Írországban játszódó sztori egyébként nem lenne rossz, de zavaróan messziről indulunk és bosszantóan leegyszerűsítve jutunk el a megoldáshoz, végkifejlethez. A főszereplő kicsit túl tökéletes, ex-katona, így a szorult helyzetből viszonylag könnyen menekül, sok pénzt örököl, így kedvére nyomozgathat apja halála ügyében és persze megynerő és kedves, hiszen mindenki szóba áll vele és elmond neki mindent, amit tudni szeretne. Elolvastam, továbbadtam, letudva. 4/10