Úgy döntöttem, folytatom a könyvespolcok kipucolását: megszabadulok a thriller-krimi-akció vonalon mozgó könyveinktől, azonban mielőtt új otthont találok nekik, elolvasom őket. Sikeresen zártam a hónapot, minden könyv gazdára talált, pedig legvégső esetben az irodaházban elhelyezett közös könyvespolcra tettem volna ki őlet – de erre nem volt szükség. Szóval mivel kitartott az októberi lendület, a folytatásba ezek fértek bele:

1. John Sandford: Titkos préda
   Jól megírt, könnyen olvasható regény, amiben van minden: amerikai alvó szovjet kémek, hajléktalanok, orosz mafia (minimális), FBI, sok gyorsétterem, sok-sok autózás és egy ügyes, tapasztalt nomozó, Lucas Davenport, aki tudja, mi a dörgés. Kerül még hozzá aztán egy orosz kémelhárító nő, akinek mindent el lehet magyarázni. És persze gyilkosságok. Nem kell sokat agyalni, ki a gyilkos, pontosan tudjuk, a történet leginkább arról szól, az okos és jól képzett nyomozók hogyan göngyölítik fel az ügyet. A viszonlyag sok klisé ellenére kellemes szórakozást nyújtott. Fun fact, hogy egy 30 darabos sorozat sokadik része a könyv, összesen 30 történet íródott Lucas Davenport nyomozó főszereplésével. 6/10
2. J.D. Robb: Halálos képzelet
   Nora Roberts (egyik) írói álneve J. D. Robb, a teljes, több mint 225 regényből álló munkásságának legalűbb 52 darabját ezen az álnéven adták ki (2022-ig), bár nagy titkot nem csinálnak a szerző valódi kilétéből, hiszen a borítón is reklámozzák, hogy ez bizony Nora Roberts munkája. Mindenesetre nagy sikert aratott az Eve nyomozó és férje, Roarke (rendőrségi civil szakértő és jó útra tért bűnöző) kalandjait elmesélő Halálos sorozat, amely mind az ún. Romantic Suspense kategóriát gazdagítja.
   Na de a történet: voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, hagyni kéne ezt a sztorit a fenébe. A főszereplő egy rendőrnő, a tipikus rendőrnő, aki kerüli a nőies dolgokat, nem ad a külső(ségek)re, nehéz gyermekkorral a háta mögött az adott ügynek szenteli magát: minden figyelmét és energiáját. Férje, az egykori bűnöző, aki mára dúsgazdag vállalkozó romantikus, szerető és gondoskodó és okos is. A jövőben játszódó gyilkosságban a hologram-játék öli meg áldozatát. Ezt tulajdonképpen már az első pillanattól tudjuk, a kérdés csak az, hogy ki nyúlt bele a programba, hogy az egyébként is nagyon élethű játékélmény (a játkos nemcsak a szagokat és a szél fúvását érzi, de még a fegyver súlyát is kezében) kinek köszönhetően változott valóságos fenyegetéssé, konkrét gyilkossá. Végül kitartottam, de semmiféle wow-élményt nem adott. 5/10
3. Stuart Macbride: Hideg gránit
   Angolosan indul, de nekem ez bejön. Fanyar humorral rajzolt skót férfi nyomozó a főszereplő, aki ironiától nem mentesen gondolkodik, azért a szíve is meg az esze is a helyén van. A nyomok jó ütemben érkeznek, hogy továbblendítsék a gyermekgyilkosságokkal tűzdelt történetet, úgyhogy olvastatta magát a könyv, vitt a történet magával és azon kaptam magam, hogy az alkalmat keresem, amikor újra visszatérhetek a sztoriba – nem is annyira a bűntények megoldása miatt, bár egyáltalán nem lehet tudni, melyik gyilkosságot ki követte el, sokkal inkább azért, hogy még jobban megismerhessem Logan McRea őrmestert a skóciai Aberdeenből. Alapvetően emberi volt: a főszereplő is közel áll a hétköznapi emberhez, hibákkal, negatív gondolatokkal, sok szerencsével, és az emberi reakciók is az egyszeri halandók hétköznapi, sokszor kicsinyes, általánosító, de alapvetően empatikus, megbánó hozzáállásával vannak fűszerezve. 8/10
4. Jack Higgins: Bosszúhadjárat
   Kiolvastam. Hiába gondolkodtam, hogy mit írjak, más nem jutott eszembe. Kiolvastam, pedig 50-100 oldal körül úgy éreztem, félbehagyom. A legkedvelhetőbb karakter egy sokadik mellékszereplő professzor, aki hajóroncsot kutat és segít a főszereplőknek, miközben elmés, vicces megjegyzései vannak. Róla szívesebben olvastam volna többet. 🙂 Na de: Jack Higgins egy Newcastle-ben született és Írországban felnőtt író, New York Times bestsellerek szerzője, számos nyelvre fordított regényei jelentek meg világszerte – többek között egyik korai regényéből készült az 1977-es A sas leszállt című film Michael Caine és Donald Sutherland főszereplésével. A Bosszúhadjárat nem a lgjobban sikerült regény – persze a sztori nem rossz, a fordulatok megjönnek benne, de a “szüszpansz” valahogy nem csap fel az emberben. A könyv hátsó borítóján tulajdonképpen minden elhangzik, amit érdemes tudni. Bízom benne, hogy Sean Dillon, az IRA-tagból lett különc különleges ügynök a többi róla szóló történetben jobban meg tud csillanni. 3/10
5. John Locke: A halálos kísérlet
   Ez egy kellemes meglepetés volt több szempontból is: a főszereplő első szám egyes személyben mesél végig – ez kifejezetten tetszett. Ráadásul a stílusa, a humora is jó volt. Az előzetes a borítón szintén nem mindennapi történetet ígér és bár az ott olvasottak csak mellékszálnak bizonyulnak, a könyv végig fenntartja az olvasó érdeklődését az egzisztenciális krízisbe került bérgyilkos gondolkodásmódjáról, a vele történt eseményekről olvasva. Szerettem. Donovan Creednek (a főszereplő bérgyilkosnak) ez a második története, és még kettő szól róla és kalandjairól. Nem zárkózom el a folytatástól.
   Végig az volt az érzésem, ezt a történetet biztos megfilmesítették már, nem hiszem el, hogy nem – azonban hiába túrtam fel az internetet, nem találtam erre utaló nyomot. Érdemes lenne pedig… 😉 9/10